Portugal/Portugália

Job shadowing in Bragança, Portugal / Intézménylátogatás Bragançaban, Portugália

In September 2019 we went on a job shadowing to our partner school,
Agrupamento de Escolas Miguel Torga, in Bragança, Portugal.

Kompetencia és Portugália

Aki tanít, gyerekekkel foglalkozik egész életében, keresi a jó gyakorlatokat, mindig szeretne megújulni, újat mutatni a tanulóknak. Portugáliai utazáson én is sokat tanultam bragançai kollégáimtól.

Más ország, más életszemlélet. Itt a tanulók többnyire figyelnek a tanórán, érték a tanulás, az órai munka. A szülőknek fontos a továbbtanulás, hogy a gyereke többre vigye, mint ő. A jobb eredményeknek ez az egyik titka, a belső motiváció.

Az iskolában minden teremben van projektor, alsóban interaktív tábla. Frontális munkaformában tanítanak a pedagógusok fegyelmezett munka mellett a legtöbbször 90 perces órákban. Ez hosszú idő, aminek az első felében sok az ismétlés, az ellenőrzés, gyakorlás. A tanórák során minden példát felírnak a táblára a pedagógus vezetésével a gyerekek, és a táblánál vezetik le újra, nemcsak az eredményt bemondva ellenőriznek. Tehát a házi feladatot még egyszer megoldják közösen, és átnézik az otthoni megoldást. Azt gondolom ez a másik oka az eredmények növekedésének, az ismétlés és a gyakorlás.

Az iskolában a tanárok a szünetben nem vigyáznak a gyerekekre, pedagógiai munkatársak felügyelnek rájuk. Ez is egy jó dolog, hiszen a következő órára nyugodtan lehet készülni, feltöltődni. A gyerekek a tanórák között felszabadultan játszanak, hangoskodnak, szaladgálnak, azaz kikapcsolódnak. Ilyenkor nem központi téma a fegyelmezés. Érdekesség, hogy a tanórára már nyugodtan lépnek be a tanulók, akik a folyosókon az ajtó előtt várják a szaktanárt. Tehát a tanuló és a tanár is felfrissülve érkezik az órára.

A nyelvórákon tapasztaltam, hogy folyamatosan az idegen nyelven kommunikálnak a tanulókkal. A gyerekek büszkék arra, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelven. A spanyolt nagyon jól értik a portugálok, és szívesen tanulják a franciát is. Itt is folyamatos volt az ismétlés, mindent újra elmondtak az óra végén. Többször is nekirugaszkodnak egy-egy szónak, ha elsőre nem sikerült a helyes kiejtés, nem szégyen a javítás.

Anyanyelvi órán központi téma a szövegértés. Nincs irodalomtanítás, mégis minden órán valamilyen típusú szöveggel foglalkoznak és értelmezik azt. A diákok kompetencia fejlődéséhez ez is nagymértékben hozzájárul, hogy a szövegek megértését minden nap gyakorolják, fejlesztik. Ezzel nemcsak a szókincsük fejlődik, hanem az írásbeli és a szóbeli kifejezőkészségük is. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalással sem lesz gondjuk a tanulóknak, mert a szóbeli megnyilatkozásra is figyelnek az anyanyelvi tanárok.

Összességében egy gyerekközpontú és a pedagógusokra odafigyelő iskolarendszert ismertem meg. Portugáliában mindenkinek fontos a tudás megszerzése, ahol becsülete van az ismeretek elsajátításának, ahol sok-sok ismétléssel és gyakorlással fejlesztik a tanulók kompetenciáit.

Glückné Buzás Ildikó
Magyar - kémia szakos tanár, szakértő

Iskolalátogatás Bragançában

2019 szeptember utolsó hetében lehetőségem nyílt egy fantasztikus utazásra. Bepillanthattam egy portugál iskola életébe, miközben láttam az ország egy kis szegletét, rácsodálkozhattam kultúrájuk, építészetük, gasztronómiájuk egy-egy mozaikdarabkájára. Bragança egy 35 000 fős város Portugália északkeleti részén, a spanyol határ közelében. Miguel Torga, híres írójuk nevét viseli az az iskola, amelyben egy hétig órát látogathattunk.

A portugál iskola jellemzője a 3 szinten folyó alapképzés. Az első szint a magyar alsó tagozatnak felel meg, a második szint az 5. és a 6. osztályt, végül a harmadik a 7. 8. és 9. osztályt foglalja magába. Ezt, a kötelező alapképzést megelőzi az előkészítő, óvodai nevelés, a 9. évfolyam után pedig a 10. 11. és 12. középiskolai évfolyamok következnek. Az általunk látogatott iskolában 3 évestől 18 éves korig folyt a tanítás. Mi 6. 7. és 8. osztályban matematika, portugál és idegen nyelv (angol, spanyol) órákon hospitáltunk.

A gyerekek napirendje más, mint a magyar iskolákban. 8.30-kor kezdődik a tanítás, az órák többsége 2x45 perces 10, 20 perces szünetekkel és egy hosszabb ebédszünettel. Heti egy nap kivételével 17.10-ig vannak az iskolában és utána még otthon leckeírás van. A szüneteket a folyosón, az udvaron, a büfében, vagy a tágas könyvtárban töltik a gyerekek.

A pedagógusok nem ügyelnek, nem ebédeltetnek, erre külön ügyeletesek vannak. Minden alsós osztályban pedagógiai asszisztens segíti a tanító munkáját. Az osztálylétszám 20 fő körüli, a nyelvórákat, és részben a portugált bontott csoportban tanítják.

Óralátogatások során az én feladatom a matematika kompetenciafejlesztés megfigyelése volt. Kíváncsi voltam milyen módszereket, tankönyveket, eszközöket használnak, mivel kompetenciamérésen jobban teljesítenek, mint a magyar diákok.

A felső tagozat tágas, már felújításra szoruló épületben helyezkedik el. A falakon nem volt szemléltető applikáció, dekoráció, viszont minden teremben volt számítógép, projektor (alsóban digitális tábla). A táblára filccel írtak és a legfontosabb eszköz ez volt a látogatott órákon. Szinte mindig frontális osztálymunkában dolgoztak a gyerekek, a padok elrendezése is ennek felelt meg.

A szünetről beérkező tanulók elfoglalták a helyüket és minden különösebb előkészítés, beszélgetés nélkül elkezdték a házi feladat ellenőrzését. Minden feladatot gyerekek oldottak meg egyesével a táblánál. A bizonytalanságnál, tévesztésnél a tanár kérte a többiek segítségét, ötletelését a megoldásra, majd a feladat kapcsán még egyszer összefoglalta a megoldáshoz szükséges ismereteket. Ha a tanuló jól oldotta meg a feladatot, szóban el kellett mondania a lépéseket. Az óra első 45 perce tulajdonképpen minden látogatott óránál így zajlott. A gyerekek fegyelmezetten dolgoztak, figyeltek, és ami nagyon tetszett, hogy jelentkezés nélkül, bátran, de egymást megvárva mondták az ötleteiket. Voltunk olyan órákon is, ahol a második 45 perc játékos számonkérés, teszt volt. A nyolcadikosok például a Quizziz mobiltelefonos alkalmazást csoportmunkában használták. A teszt elvégzése után részletesen megbeszélték a kiértékelt feladatokat.

A hospitálások során arra a következtetésre jutottam, hogy a portugál iskolák nem alkalmaznak különleges módszereket, nem dúskálnak az oktatást segítő eszközökben. Minden tanuló megkapja az ingyenes tankönyvét és a tananyagot lassabban, több gyakorlással, a hibák folyamatos javításával, közös ötleteléssel sajátítják el. A szünetben hangos diák órán meglepően sokáig tud figyelni, dolgozni. Szívesen megnéztem volna az alsó tagozatban, sőt az óvodában folyó munkát is, hiszen a munkafegyelem kialakítását itt alapozzák meg.

Klopferné Földes Csilla
tanító, matematika műveltségi terület

Intézménylátogatás a nyelvoktatás szemszögéből

Nem ez volt az első alakalom, hogy a bragançai Miguel Torga középiskolában jártam. Az iskola koordinátorát, Margarida Marques-t már 2009 óta ismerem és több programban vettünk részt közösen. Jártam az iskolában diákokkal és tanítási gyakorlaton is. Most egy intézménylátogatásra utaztam kollégáimmal, ahol a portugál iskolákban folyó kompetenciafejlesztéséről akartunk megtudni minél többet. Az interneten is elérhető PISA mérés kimutatásai szerint Portugália rengeteget fejlődött a kompetenciák terén és csak fejlődést mutat, semmi visszalépés vagy stagnálás nem lelhető fel. A "titkot" szerettük volna megtudni látogatásunk során. De egy dologra jöttünk rá: nincs titok. Mi van helyette: szorgalom, tanórai fegyelem és elhivatottság a diákok részéről. Tudják, hogy csak ezek összessége segíti őket céljaik megvalósításában. Ehhez jön még a szülők támogató magatartása és az az iskolai környezet, ahol a tudást pozitívan értékelik. 

Nyelvtanárként első sorban a nyelvórák megfigyelése volt a feladatom. Bevallom kicsit irigykedve néztem azt a spanyol órát, ahol a tanár meg sem szólalt portugálul és, bár a tanév második hete volt, a diákok mindent értettek. Lehet beszélni még nem tudtak tökéletes spanyolsággal, de törekedtek rá. Előnyük abból származik, hogy nagyon közel van Spanyolország és így minden tévéadás elérhető számukra. Bár lenne a magyarhoz picit is hasonlító nyelv, ahol a mi diákjaink is ilyen sikereket érnének el. Az órát tartó kolléga nem varázsolt, egyszerűen csak végezte a dolgát: kérdezett, magyarázott, frontális munkaformában vezette az egész tanórát. Az óra végi tesztet is frontálisan közösen oldották meg a diákok. 

Az angol óra már más volt. Az angol kötelező tárgy 3. osztálytól. Itt sok az online, tanulást segítő anyag, melyhez minden tanár hozzáfér. IToolok támogatják a tanítást. De itt is főleg a frontális munkaforma dominál. A nyelvoktatás fő hangsúlya a kommunikációra és nem a nyelvtan betanulására helyeződik. 

Összegezve úgy gondolom, hogy amit láttunk hasznos volt. Úgy érzem, hogy itthon mi minden lehetséges eszközt (iTool, online anyag, könyvek, változatos munkaformák stb.) bevetünk annak érdekébe, hogy diákjaink minél jobban fejlődjenek, de a belső motivációt önmagukban kell megtalálniuk. Ezt kell ösztönözni.

Portugália: hogyan lehet másként...

Mielőtt elindultunk volna a "nagy" útra mi négyen bicskei tanárok, megbeszéltük és felosztottuk a feladatokat. Az én feladatom, mint anyanyelvet tanító szaktanár és mint angol szakirányú tanító az volt, hogy megfigyeljem a hospitálás alkalmával, milyen kompetenciaterületeket fejlesztettek, illetve milyen módszereket alkalmaztak az iskolában az új anyag feldolgozására, az ismétlésre, a házi feladat ellenőrzésére és a számonkérésre.

Azzal a várakozással indultam el Portugáliába, hogy fejleszthetem és gyarapíthatom a meglévő tanítási képességeimet, készségeimet. Új kulturális környezetbe ágyazva tanulmányozhatom ezeket, miközben megismerkedek Portugália oktatási rendszerével.

Az elvárásaimnak megfelelően alakult a látogatás. Hasznos és megvalósítható tényező volt a pedagógusok nyugodtsága, érzelmi biztonságot nyújtó viselkedése, amely főként a tanórák időtartamából is adódhatott és abból a nem elhanyagolható momentumból, hogy a portugál tanár csak tanít. Nem felügyel az óra közi szünetekben, nem rohan egyik osztályból a másikba, hanem van ideje. van ideje beszélgetni, megállni, inni egy kávét. Teszi ezt azonban egészen délután öt óra tízig. Többnyire másfél órás időtartamban folyt az oktatás a legtöbbször szünet nélkül. Értékes megfigyelés volt számomra az interaktív tananyag változatos felhasználása, amely mobiltelefonon is megvalósult. Munkaformaként a páros munkát és a frontális munkát emelném ki. Sokat foglalkoztatják a gyerekeket a táblánál is - ezzel jobban megismerik a tanulókat, növelik az önbizalmukat. Ebbe a munkába a többiek is beleszólhatnak, így jobban tudják követni az órát. Meglepőnek tartottam, hogy nem értékelik a tanulók munkáját az óra végén, nem adnak visszajelzést nekik és a hallottak alapján viszonylag kevés tantárgyi jegyet is kapnak a diákok.

A nyelvórán jó módszernek bizonyult a lazább légkör, amely hozzájárult a tanulók önálló beszéltetéséhez. Nem javította őket állandóan a tanár, így a gátlásaik kisebb mértékűek voltak. Csak az idegen nyelven szólalt meg a szaktanár, a tanulók értették a rövidebb utasításokat, kérdéseket, és megfelelően reagáltak azokra.

A házi feladat ellenőrzése minden órán alapos és következetes volt, kapcsolódott az új tananyag bevezetéséhez, illetve a gyakoroltatásához. Többségében vegyesen, direkt és indirekt módszereket alkalmaztak.

Mindenképpen hasznosnak tartottam az eltöltött napokat az iskolában, mert így látóköröm és pedagógiai módszereim is gyarapodtak. Örültem a lehetőségnek és köszönöm.

Az Erasmus+ tényleg kinyit egy ajtót előttünk.

Tima Gabriella
tanár (magyar nyelv és irodalom)

Útközben és Bragançában

Az iskolában/ At school